A jó Houdinik eltervezik mitől élvezi a közönség... Mert csak ők tudják, mitől élvezetes, és mitől biztos a mutatvány (és a sikere). De most nincs már bizonyosság, csak hit. A képesség hite, önmaga hite, a múlt eredményei által a jövő hite.

Őszi meleg, napsütötte napon ébredt - de csak a rémálom ébresztette rémsége miatt. HONNAN LESZ A HIT, ÉS AZ ERŐ? - Félelem még csak ez, nem erő, nem hit - még csak belülre ragadt remény... A magány elűzésének reménye!

Szeretni. Ez a kulcsszó. Nem magányosan. Ez a kulcsszó. Embert magam mellett látni, ahogy bizalommal és nyugalommal alszik el mellettem, s ugyanúgy ébred. EZ! Mosolyog, kezdődik a nap...

TENNI, TENNI, TENNI, ALKOTNI! Mert lehetnék olyan, aki egyedit tehet, mint más nem. ( Ebben a múltam, és a jövőm bizonyitéka is!)

Nekem, sok halálom van. Ha magányos vagyok. Ha nem szerethetek. Ha nem ébredhetek. Ha nem tehetek.